5 tévhit a látással kapcsolatban

5 tévhit a látással kapcsolatban

Publikálva: 19.04.2018

Nézet: 288

Te hiszel bennük?

A látás a legfontosabb érzékszervünk. Számos mítosz van azonban a látással kapcsolatban, melyek gyakran generációról generációra öröklődnek. Gyerekkorunktól kezdve központi szerepet kap a látás védelme, illetve fejlesztése, de egész életünket végigkíséri az iskolától a munkahelyünkig, hiszen a jó látás nélkülözhetetlen a minőségi mindennapi életünkhöz. De valóban segít-e a répa a jobb látásban és tényleg rontja-e a szemet a tévé? Ezerszer hallottuk, mégsem tudjuk, hogy igazak-e ezek a látással kapcsolatos mondások. Most fény derül a tévhitekre és a valós tényekre a szemünkre vonatkozóan.

1. mítosz: A gyakori tévénézés rontja a látásunkat.
 
Tények: A tévénézés nem okoz látási problémákat. A modern LCD monitorok (a régi televíziókhoz képest) nem bocsátanak ki káros anyagokat, ahogyan sokan azt tévesen hiszik. Ugyanakkor mindig fontos két alapvető szabályt betartani: a tévékészüléknek több mint két méter távolságra kell lennie tőlünk, és nem lehet az egyetlen fényforrás a szobában.
 

2. mítosz: A rossz fényben történő olvasás károsítja a szemet.
 
Tények: Úgy gondolod, hogy a múltban, amikor az emberek csak olaj- vagy gázlámpákat használtak a világításhoz, az olvasás a napfényre korlátozódott? A rossz vagy gyenge fényben történő olvasás nem okoz látás károsodást. Okozhat azonban nagyobb mértékű szemfáradtságot vagy fájdalmat, mert a félhomályban való olvasás valóban jobban megterheli a szemet a szavakra való fókuszálás során. Ha pedig megállás nélkül hosszan koncentrálunk valamire, akkor sokkal ritkábban pislogunk, a pislogás pedig szükséges ahhoz, hogy a szemünk állandóan nedves maradjon. Ha pislogásunk ritkábbá válik, akkor a szem felszínén a könnyréteg felszakadozik és ezeken a területeken száradásnak indul a szaruhártya felszíne. Ez még megerőltetőbbé teszi az olvasást, és a szem is hamarabb elfárad, és mindez kivörösödött szemet és fejfájást eredményezhet. Ennek ellenére maga a szem nem szenved a folyamat során és a látás sem károsodik. De azért érdemes lehet időnként egy kis szünetet adnia a szemeknek úgy, hogy egy pillanatra félretesszük a könyvet és becsukjuk a szemünket, vagy elvégzünk egy rövidebb szemtornát, amely jól tud esni minden más fókuszálás közben is. A szemünk egész nap dolgozik, nem árt neki néha egy kis pihenés.

Ne feledkezzünk el arról sem, hogy a szemünk sokszor azt jelzi, hogy ideje nyugovóra térni és behunyni estére. Az alváshiány az egyik legnagyobb oka a szemszárazság, égető érzés és fókuszvesztés tüneteinek, hiszen ahhoz, hogy a szemünk nedvességtartalmát fenntartsuk, be kell csuknunk és úgy kell hagynunk ideális esetben 7-8 órára. A napközben történő pislogás rövid távon nedvesíti csak be a szemgolyónkat, de a hosszú távú hidratálás csak az alvás közben leeresztett szemhéj mellett lehetséges. Ha nem alszunk, a szemünk kiszárad, ami nem csak elalvás előtt, de másnap reggel felkelés után is égő érzést eredményez a szemben, amely rányomja a pecsétjét az egész napos munkára is, hiszen a szemünk sokkal fáradékonyabb lesz. A szemszárazsággal összefüggésben áll a fejfájás is, hiszen a kiszáradt szem sokkal nehezebben képes fókuszálni, így a látás sokkal nagyobb erőfeszítést igényel kialvatlan állapotban, mint kipihentben, ez pedig az agyunkat is megterheli. Ezért, bár szemkárosodást nem okoz a félhomályban való olvasás, ezt ne alvás helyett műveljük, tartsuk a megfelelő alvási rutint és figyeljünk oda szemünk jeleire.
 

3. mítosz: A számítógéppel dolgozó embereknek végül szükségük lesz szemüvegre.
 
Ha naponta több órát töltesz a számítógép előtt, a szemed valószínűleg fáradt lesz és fájni fog. A nem elegendő pislogás lesz itt a hibás. Általában körülbelül 15 vagy 20 alkalommal pislogunk percenként, ami nedvesíti, tisztítja és regenerálja a szemet. Ha számítógéppel dolgozunk, percenként kevesebb, mint 6-szor pislogunk, és ettől lesz fáradt a szemünk. Ez azonban nem befolyásolja a szemproblémák kialakulását - például a rövidlátó-képességet nem veszélyezteti.

Azonban érdemes tudnunk arról is, hogy a legtöbb képernyő által kibocsátott kék fény hosszútávon károsíthatja a látásunkat. A fényforrások és képernyők kék sugárzása sok ember szemét irritálja és kifárasztja. A kék szűrő élesebb látást biztosíthat, hiszen a látható fény különböző hullámait a szaruhártya és a szemlencse másként töri meg, így nem mind ugyanabban a fókuszpontban érik a retinát.

A kék fényszűrő réteg egyre népszerűbb kiegészítője az irodai munkának, amely a színtelen dioptriás és nem dioptriás szemüvegekhez egyaránt hozzáadható és segítségével kényelmesebb lesz a figyelés, de javulhat tőle látásunk, hatékonyabb lehet a munkavégzés, mert nem fogunk szem- és fejfájással küzdeni, sőt, a gátolja a melatonin termelést is, ami jobb éjszakai alvást eredményezhet. De nem kell feltétlenül ilyen lencsére befizetnünk, a legtöbb eszközön beállíthatjuk a kékfény blokkolását, ezzel a képernyőnek sárgás, vöröses színt kölcsönözve, amely pihenteti a szemet napközben és este egyaránt.

Néha azonban segíthetünk a szemünknek azzal, hogy időnként szünetet tartunk és megtornáztatjuk kicsit. A szemet edző gyakorlatok rugalmasabbá teszik a szemizmokat, energizálnak és serkentik a vérkeringést így megtartva a látás egészségét. A mozgások gyakori és rendszeres végzésével megőrizhetjük látásunk egészségét, javíthatjuk a fókusz -és koncentrálóképességünket. A szemtorna lehet a szem környékének masszírozása is, de fekvő nyolcas, kereszt vagy oda-vissza irányban történő mozgatás vagy pislogás, rengeteg lehetőség áll rendelkezésünkre és néhány perc alatt serkenthetjük szemünk frissességét, illetve könny általi nedvességét is. Könnyebb lesz a szünet után visszaülni a monitor elé, és tovább bírjuk majd a további munkát is.

4. mítosz: A szemüveg lustává teszi a szemünket.
 
Tények: Rendszeresen le szoktad venni a szemüveget, hogy egy pillanatra pihentesd, vagy egy kicsit "eddzd" a szemed? Felesleges – a szemüveg hordása nem gyengíti a látásunkat. Ellenkezőleg, ha leveszed a szemüveged, a szem hajlamosabb lesz elfáradni, mivel a szemüveg hiánya még inkább megerőltető számukra.

Azonban, ha nem megfelelő szemüveget viselünk magunkon, akkor akadhatnak problémáink a mindennapokban. Egy idő után feltűnik, hogy a szemüveg nem biztosítja azt a tökéletest látást, amit vártunk, ez a látásunk szubjektív romlásához vezet, amely ugyan nem károsítja, de megerőlteti a szemünket. A szemünknek keményebben kell dolgoznia, hamarabb elfárad, ez pedig olyan következménnyel járhat, mint a fej- és tarkófájdalom, szédülés és a kettőslátás, de az égő szem is jel lehet. Ha szemüveget hordunk, érdemes bizonyos időszakonként újra megvizsgáltatni a szemünket, és az eredményeknek megfelelően cserélni a szemüveglencsét, így biztosan mindig megkapja a szemünk a megfelelő támogatást. 

Ha emellett mégsem javulna a látásunk, akkor érdemes elgondolkoznunk, hogy esetleg a látászavar lelki okairól van-e szó. Sok egészségügyi probléma hátterében állhatnak lelki okok, nincs ez másképp a látás romlásával sem. Nem véletlen, hogy azt mondják, a szem a lélek tükre, és bár nem egészen erre vonatkozik a szólás, mégis igaz a látászavar mögötti érzelmi hatásokra. Néha előfordulhat, hogy nem tetszik, amit látunk, amit visszatükröz a környezetünk, és kivetítjük gondolatainkat a külvilágra, de a visszahatás elől elzárkózunk, ezzel akadályozzuk érzékszerveink kiegyensúlyozott működését és hosszútávon beteggé is tehetjük azt. Félhomályos foltok a látóterünkben, zöld- vagy szürkehályog, retinakárosodás, csak néhány azok a betegségek közül, melyek a látásunkra is hatással vannak, és akadályozhatnak a mindennapi teendőink elvégzésében. Ezért, ha úgy érezzük, a megfelelő szemüveg és a látásunkra való odafigyelés mellett sem javulnak ezek a tünetek, gondoljunk bele, hogy milyen lelki okai lehetnek ezeknek a jeleknek.
 

5. mítosz: A sok sárgarépától sas szemeid lesznek
 
Tények: A szüleid megígérték, hogy "ha megeszed a sárgarépát, akkor nem kell szemüveget hordanod", mikor gyermek voltál? Bár a szüleid biztosan jót akartak, a sárgarépának semmi köze sincs a látásromláshoz. Azonban így is helye van az étrendünkben. A sárgarépa gazdag A-vitamin forrás, amely hozzájárul szemek egészségéhez és jó látáshoz. Mindenekelőtt a retinában lévő fotoreceptorok pigmentjeinek van szükségük A-vitaminra, amik a fényt az agyba jutó idegi impulzussá alakítják. Az A-vitamin hiánya elsőként azokat a pigmenteket károsítja, amelyek a gyenge fényviszonyok közötti látást biztosítják, így hiányának kezdeti szakaszában látászavar, közismertebb nevén farkasvakság következik be. A vitamin hosszan tartó hiánya esetén a rendes fényben való látás is jelentősen romlik, de akár a vakság veszélye is fennállhat. A fejlődő országokban még ma is sok gyermek, de felnőtt is szenved ennek a vitaminnak a hiányától. Ennek elsődleges oka esetükben a nem megfelelő táplálkozás. Az A-vitamin provitaminja a β-karotin, mely a sárgarépában is megtalálható, és amely a szervezetünkben a szükséges mennyiségben képes A-vitaminná alakulni. A karotinoidok csoportjába tartozik ezenkívül még a lutein vagy zeaxantin is, melyek az emberi szem retináját töltik be. Főleg leveles zöldségekben (pl. spenót), gyümölcsökben, teljes kiőrlésű termékekben vagy a tojás sárgájában találhatók. Tévhit tehát, hogy a répa önmagában megmentheti a látásunkat egyszer és mindenkorra, mert az A-vitamin vagy provitaminja rengeteg ételben megtalálható, és megfelelő bevitelével biztosíthatjuk, hogy elkerüljük például a látászavar kialakulását. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a romló látás esetén az A-vitamin megmenti a látásunkat, és emellett figyeljünk arra is, hogy az A-vitamin túladagolása akár veszélyes is lehet, így tartsuk be a javallott mennyiség bevitelét, és ha látászavart tapasztalunk, forduljunk szemészhez.

Az A-vitamin, lutein és zeaxantin tartalmú Lutein Plus egyéb tápanyagokkal (például cinkkel) szabadon elérhető webáruházunkban.